Új év, új szokások, orosz nyelvtanulás

Здравствуйте!

Régebben az újévi jókívánságokhoz mindig hozzátartozott az is, hogy „sikerekben gazdag” legyen az új esztendő. Nem is értem, a mai sikerorientált világban hogyan vált ez valahogy kevésbé fontossá. Talán azért, mert a sikerek úgy általában nem is érdekelnek bennünket. Sikeresek csak valamiben tudunk lenni, nem úgy általánosságban. A szerelemben, a munkában, a fogyókúrában, esetleg a nyelvtanulásban…

Egy kis kitérő: megfigyeltem, hogy azt, amiben valódi sikereket érünk el, kevésbé tartjuk fontosnak. Az valahogy természetesnek tűnik. Mindig olyan sikereket szeretnénk, amik szinte elérhetetlennek tűnnek.

Lássuk például a fogyókúrát! Elnézést, ez talán túlságosan női téma, de elég jól megvilágítja, mire gondolok. Az, aki egyébként is vékony, ezzel általában nem nagyon törődik, elfogadja adottságként. Bezzeg azok, akik hízásra hajlamosak…

Mit is tesznek? Elkezdenek egy (divatosnak tartott) diétát, belefognak a sportba, stb. És nincs eredménye. Ekkor jönnek a kifogások: időhiány, genetika, életkor, lassú anyagcsere… és ki tudja megszámlálni, mi mindent nem találunk még ki, hogy igazoljuk magunkat.

Aztán hirtelen jön egy elhatározás, a túlsúlyos ember elkezd teljesen másképp étkezni, és minden erőfeszítést megtesz, hogy lefogyjon. A kilók pedig elkezdenek leolvadni róla, és ez így is marad. 

Ez hogy lehet? Hogy csinálja? Egy kis türelem, mindjárt eljutunk ide is.

Mert természetesen nem diétás tanácsadást szeretnék tartani, hanem az orosz nyelv tanulásáról lesz szó.  :)

Vannak, akik szeretnének megtanulni oroszul, és bele is fognak a nyelvtanulásba. Aztán elmaradnak a sikerek, és abba is hagyják.

Na persze jönnek a kifogások: nincs időm, fáradt vagyok, nincs nyelvérzékem, elavult módszerekkel tanítanak a tanárok, rossz a könyv, kevés a pénzem… Kifogások keresésében túl jók vagyunk.

De közben látjuk, hogy vannak, akik már több idegen nyelvet is megtanultak, pedig nincs több pénzük, nekik is ugyanazok a könyvek állnak rendelkezésükre, ők is dolgoznak.

Mi a különbség? Mit csinálnak ők másképp?

A megoldás hihetetlenül egyszerű. Abban a pillanatban, amikor ráébredünk arra, amikor megértjük, hogy az orosz nyelvre szükségünk van, akkor mindent bevetünk, hogy ezt a célt elérjük. Minden erőnket, ami eddig a kifogások keresésére és a kudarcok feldolgozására ment el.

És ebben nem nagyon tud senki megállítani vagy megzavarni. Hirtelen jó lesz bármelyik módszer, és eredményes minden apróság, amit teszünk. Mert életbevágóan nagy szükségünk van arra, amit célul tűztünk ki. Legyen az a csinos alak, egy munka vagy éppen az orosz nyelv.

Álljon erre itt példaként egy részlet, amit egy kedves tanítványom leveléből idézek:

„én most éppen a mozgást jelentő igék igekötős alakjaival küzdök, de …, úgyhogy küzdök tovább : )!”

Hát erről van szó! Ugye mindenki be tud helyettesíteni legalább egy dolgot, amiért így küzd?

Miért ne lehetne mostantól eggyel több? Miért ne küzdhetnél így éppen az orosz nyelvért?

Kívánom, hogy az új évben, még most, az elején, akár ma, döbbenj rá arra, hogy az orosz (angol, német, spanyol stb.) nyelv nélkül nem tudsz élni, és láss hozzá a megvalósításhoz!

Orosz nyelvtanulásban gazdag új évet kívánok!

Mirjam

Én így tanulok oroszul... 1.

Здравствуй(те)!

Mindig nagyon szívesen olvasom a blog olvasóinak levelét.
Különösen érdekesek azok a levelek, amelyek arról számolnak be, ki mióta, miért tanul oroszul, a nyelvtudásnak milyen szintjén áll, és milyen módszerrel jutott el idáig.

Egy nemrég kapott levél olvasásakor jutott eszembe, milyen jó lenne a blogon közzétenni olyan írásokat, amelyek arról szólnak, ki hogyan tanul oroszul.

Kedvcsinálónak következzen most az első beszámoló, amiből nagyon jó ötleteket lehet meríteni, elsősorban a motivációhoz.

"A nyelvtanulásról osztom meg a saját tapasztalataimat, vagyis én így tanulok oroszt. 

Az én módszerem: sokat nézek televíziót és sok zenét hallgatok. Ellentétben a közhiedelemmel, az orosz filmek és zenék hihetetlenül jók, szerintem még Hollywoodot is lenyomják.

Természetesen az alapokat én is tankönyvekből sajátítom el, de hamar rá kellett jönnöm, csak tankönyvekből tanulni nem elég. A tankönyvből nem tudom kivárni, hogy egy filmet élvezni tudjak, ezért naponta másképp is tanulok.

A meg nem értett szavakat és sokszor használt mondatokat sárga cetlire felírom, kiszótárazom és megtanulom. Nem szabad túl sok szót kiírni, mert az ember összekeveredik, nekem napi 4-6 elég. 
(Ne felejtsd el hangosan tanulni! – megjegyzés: Mirjam)

A másik fordulópont a Сваты (Nászok) című filmsorozat volt, ez nagy lökést adott. Az RTR Rossziján (például itt is nézhető) tűnt fel, és nem tudtam abbahagyni sem a nézését, sem a tanulást. Agyament komédia szerintem.

Mindig tudni akartam, mit beszélnek, ezért belehúztam a tanulásba.

A filmeknél jó a helyzet, mert ott vannak mondatsémák, amiknek a megtanulásával egész jól elboldogul az ember. 
(Ezt Lomb Kató is így javasolta!! – megjegyzés: Mirjam)

Azt javaslom, a jobb filmet vegyük fel, és ha akkor nem sokat értettünk belőle, nézzük meg egy hónap múlva! Ám láss csodát, érteni fogod (persze ha közben tanulsz)!

Minél többet tudsz beszélni, annál csodálatosabbnak fogod tartani az oroszt!

Mivel nem szeretek tanulni, mostanában kiválasztok egy zenét, megpróbálom lefordítani. Aztán ezt lehet autóban vele énekelni, vagy otthon, bárhol, ahol nem zavarunk senkit.

Szerintem az orosz a legszebb nyelv, pedig a németben jobb vagyok.

Megjegyzésként még csak annyit, a nyelvtanulás számomra csak hobbi, nem akarok sem vizsgázni, sem sok pénzt belefektetni. Aztán hogy a jövőben mi lesz, még nem tudom. Aki valóban nyelvet akar tanulni, ne csinálja így!

Addig a szintig tanulok, míg a beszélgetős műsoroknál nem kell szótár." (Papp Kálmán)

Nyelvtanári szemmel nézve ez a módszer mindenkinek nagyon hasznos lehet, aki szeret filmeket nézni, és nem csak egy közeli nyelvvizsga a célja.
Nagyon jól megalapozza a nyelvtudást, és sokkal jobban motiválja az embert, mint a tankönyvek magolása.
Márpedig nem győzőm hangsúlyozni, hogy a motiváció a legfontosabb. Ha valami érdekel bennünket, ha valamit szeretünk, nagyon sokat akarunk vele foglalkozni. Márpedig ez a nyelvtudás alapja: a sok ismétlés, gyakorlás.
Ráadásul közben nagyon sokat megtudhatunk az orosz valóságról, életről.

Szóval nekem nagyon tetszik ez a módszer, Kálmánnak biztosan sok öröme telik benne.

Várjuk a te leveledet is, szívesen olvasnánk a te történetedet is!

Üdvözlettel:

Mirjam

Hogyan találjunk motivációt az orosz nyelv tanulásához?

Kedves oroszul tanulók!

Az idegen nyelvek tanulása közben számtalan nehézségbe ütközhetünk. Nincs elég időnk, nem találunk tanárt, nincs rá pénzünk, nincs kivel gyakorolni … Ugye mindenki tudná sorolni a kifogásait, amik miatt döcögve halad a nyelvtanulással.

Pedig ugye mindannyian ismerjük a mondást: „Arra van időnk, amire időt szánunk.” Ez persze kissé túlzás, de azért tényleg meg lehetne találni az időt akár naponta is a gyakorlásra. A baj ugyanis nem az időhiánnyal vagy a fáradtsággal van, hanem – valljuk be – a MOTIVÁCIÓVAL.

Ha ugyanis valamit nagyon fontosnak, érdekesnek találunk, ha nagyon motivál bennünket valami, akkor mindenképpen megtaláljuk a módját, hogy időt szakítsunk rá!

Emlékszem egy régebbi reklámra: „A Szamba szelet számomra a nap fénypontja!” Ez ugyan kissé nevetséges, de miért ne lehetne az orosz nyelvlecke a nap fénypontja???? Lehet, hogy erre meg te mondod azt, hogy nevetséges, de amíg nincs így, nem várhatod, hogy tényleg gyorsan fejlődj és folytasd akkor is, amikor nehézségek jelentkeznek.

Márpedig a nyelvtanulás sem egy töretlen diadalmenet, nehézségek, hullámvölgyek időről időre vannak. Most persze szinte hallom az ellenvetést: Na jó, de hogyan motiváljam ennyire magam?

Lássuk be, IGAZI motivációt találni tényleg nem egyszerű. Mert az nem ösztönöz mindenkit, hogy majd évek múlva a munkában több lehetősége lesz, ha jól tud oroszul. Az igazi motiváció valami olyan, ami tényleg érdekes, ami tényleg megmozgatja a fantáziánkat, ami izgalommal tölt el.

Ez nagyon változatos lehet, de most leírok egy ötletet, ami mindenkinek bejöhet…

Az ötlet nem tőlem származik, de nekem is valami hasonló vált be.

Olyan nyelvet tanuljunk, amelynek a kultúrája érdekel bennünket!

Az első ugyanis mindig az legyen, hogy ismerkedjünk meg a nyelvet beszélő nemzet országával, zenéjével, hagyományaival! Az internet korlátlan lehetőségeket kínál arra, hogy kutakodjunk, keresgéljünk képek, videók után, hogy irodalmi műveket vagy akár csak híreket olvassunk Oroszországról, az orosz emberekről! Ha ezen túljutottunk, szinte biztos vagyok benne, hogy sokkal nagyobb kedvvel fogunk hozzá a nyelvtan tanulásának is, mint ha csak egy tankönyvet bifláznánk.

Ráadásul ma már nem csak hagyományos módon lehet tanulni, nem feltétlenül csak könyvekből, szigorú tanároktól lehet elsajátítani az orosz nyelvet. Persze nem lehet elkerülni a tanulást, a gyakorlást, de mennyivel szívesebben tesszük így, mint ha csak tananyagot látunk benne. És már vissza is érkeztünk a motivációhoz, ami elengedhetetlen!!!!

Na és mi van akkor, ha nem rokonszenves mindez számunkra? Akkor talán éppen időben jövünk rá, hogy egy másik nyelvet kell választanunk, mert úgysem fogunk szívesen oroszokkal együtt dolgozni.

Nem olyan régen olvastam még egy módszerről.

Lehet, hogy ez másnak már ismerős, nekem nagyon megtetszett:
Íme a következő: Képzeljük el, hogy elutazunk a „célnyelvi” országba!
Nem tíz év múlva vagy majd egyszer, hanem most, a belátható jövőben! Ugye rögtön fontossá vált, hogy kommunikálni tudjunk az ott lakókkal? És kezdjünk el rögtön keresgélni az interneten! Keressünk úticélt! Állítsuk össze az útvonalat! Találjunk szállást! Nézzük meg az utazási lehetőségeket, például a repülőtéri menetrendet! És így tovább! Tegyük ezt naponta! Ne mondjuk azt, hogy ez lehetetlen, hogy erre úgy sincs pénzünk, hogy nem tudunk még annyira oroszul!!!!

Nemrég kaptam egy levelet egy fiatal hölgytől, aki Szentpéteváron tanul, és minimális orosztudással ment ki! Tulajdonképpen a lehetőségeinknek sokszor csak mi vagyunk az akadályai…

Remélem, mindenki új lendületet kapott! Ha igen, lássatok neki még ma!

Üdvözlettel:

Mirjam