Здравствуйте!
Azok a régi szép idők, amikor az idegen nyelvi érettségin még volt fordítás… Mennyi vidám percet okozott a javításba belefáradt tanároknak. Persze a félresikerült fordításokat mindenki ismeri. Még az egyetemistákkal is előfordul, hogy kicsit átírják a szöveget. Sokáig emlegettük például azt a feladatot, amiben a csoporttársnőm az abszintot „zöld kubikosnak” fordította.
Íme közreadok néhányat:
Máig emlékszem arra a fordításra, amit 1983-ban kaptak az orosz nyelvből érettségizők. Amerika felfedezéséről szólt.
Valahogy így hangzott az eredeti szöveg:
«они увидели индейскую деревню» („megláttak egy indián falut”).
A fordítás pedig így sikeredett:
„És akkor a parton megláttak egy nagy pulykát.» (oroszul: индейка)
Az egyik évben egy nyírfáról írt szöveg szerepelt a feladatsorban. Ennek megértéséhez azonban egy kis előismeret szükséges. Tudni kell, hogy minden oroszóra elején jelentettek a diákok, aztán jött a vezényszó: «Садитесь.» (Üljetek le!”)
A másik fontos tudnivaló két nagyon hasonló orosz szó jelentése:
a „деревенский” azt jelenti: „falusi”,
a „деревянный” pedig ezt: „fából készült”.
Ezek után mindenki meg tudja fejteni, hogyan lett ebből a mondatból:
„Посадите её (берёзу) в деревянную кадку!»
"Üljetek bele a falusi dézsába!"
Helyesen így kellett volna fordítani:
„Ültessétek fadézsába!” (Tudniillik a nyírfát.)
Már csak a kedvenc orosz feladatmegoldásom maradt hátra, bár ez nem fordítás volt, hanem kérdéseket kellett szerkeszteni válaszokhoz.
A válasz így hangzott:
„К сожалению не могу.” (Sajnos nem tudok.)
A végzős diákom pedig ezt a kérdést kreálta hozzá:
«К сожалению не можешь?” (Sajnos nem tudsz?)
Fel a fejjel hát, ha néha kicsit suták lesznek a magyar vagy orosz mondatok, legalább nevetni tudunk rajtuk.
Azok a régi szép idők, amikor az idegen nyelvi érettségin még volt fordítás… Mennyi vidám percet okozott a javításba belefáradt tanároknak. Persze a félresikerült fordításokat mindenki ismeri. Még az egyetemistákkal is előfordul, hogy kicsit átírják a szöveget. Sokáig emlegettük például azt a feladatot, amiben a csoporttársnőm az abszintot „zöld kubikosnak” fordította.
Íme közreadok néhányat:
Máig emlékszem arra a fordításra, amit 1983-ban kaptak az orosz nyelvből érettségizők. Amerika felfedezéséről szólt.
Valahogy így hangzott az eredeti szöveg:
«они увидели индейскую деревню» („megláttak egy indián falut”).
A fordítás pedig így sikeredett:
„És akkor a parton megláttak egy nagy pulykát.» (oroszul: индейка)
Az egyik évben egy nyírfáról írt szöveg szerepelt a feladatsorban. Ennek megértéséhez azonban egy kis előismeret szükséges. Tudni kell, hogy minden oroszóra elején jelentettek a diákok, aztán jött a vezényszó: «Садитесь.» (Üljetek le!”)
A másik fontos tudnivaló két nagyon hasonló orosz szó jelentése:
a „деревенский” azt jelenti: „falusi”,
a „деревянный” pedig ezt: „fából készült”.
Ezek után mindenki meg tudja fejteni, hogyan lett ebből a mondatból:
„Посадите её (берёзу) в деревянную кадку!»
"Üljetek bele a falusi dézsába!"
Helyesen így kellett volna fordítani:
„Ültessétek fadézsába!” (Tudniillik a nyírfát.)
Már csak a kedvenc orosz feladatmegoldásom maradt hátra, bár ez nem fordítás volt, hanem kérdéseket kellett szerkeszteni válaszokhoz.
A válasz így hangzott:
„К сожалению не могу.” (Sajnos nem tudok.)
A végzős diákom pedig ezt a kérdést kreálta hozzá:
«К сожалению не можешь?” (Sajnos nem tudsz?)
Fel a fejjel hát, ha néha kicsit suták lesznek a magyar vagy orosz mondatok, legalább nevetni tudunk rajtuk.
Sikeres fordításokat kívánok!
Mirjam
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése