2015. január 25., vasárnap

Tatjána és az orosz diákok napja

Здравствуйте!

Ma, január 25-én ünneplik Oroszországban Szent Tatjána Vértanú és az orosz diákság napját.

Tatjána előkelő római családból származott. Apját háromszor választották konzulnak, de titokban kereszténynek nevelte a lányát, akit hite miatt feljelentettek és kegyetlenül megkínoztak. A legenda szerint a bátor lány nem volt hajlandó a bálványokat imádni, és imáival ledöntötte azokat. Kínzói maguk érezték az ütlegeket, de Tatjána vagy sértetlen  maradt vagy sebeit újra és újra begyógyították az éjszaka megjelenő angyalok. Példáját és a csodákat látva többen megtértek, és a keresztény hitért halt mártírhalált, amikor az üldöztetések idején lefejezték.

Hogy hogyan kapcsolódik ez a történet az orosz diákokhoz?

Éppen Tatjána napján, 1755. január 25-én írta alá I. Erzsébet orosz cárnő a Moszkvai Egyetem építéséről szóló rendeletet,  így lett ez a nap a Moszkvai Egyetem alapításának napja, Tatjána pedig az orosz diákság védőszentje, akinek az egyetemen templomot is emeltek.

Aztán a XIX. század 60-as, 70-es éveiben ez a nap az egyetem alapításának évfordulójából az orosz diákok vidám, zajos ünnepévé vált, amin szinte az egész város ünnepelt. A rövid hivatalos ünnepség után kezdetét vette a "народное гуляние": a diákok hajnalig hárman, négyen összekapaszkodva, énekelve, ricsajozva járták az utcákat.
A forradalom után a Szovjetunióban az ünnepről alig esett szó, amíg  az 1990-es évek közepén újra meg nem nyitották a templomot az egyetemen, ill. 2006-ban január 25-ét Putyin elnök nem nyilvánította állami ünneppé.
Azóta újra vidámságtól hangos ez a nap és éjszaka, és - az oroszokra jellemző módon - dalok, versek, üzenetek, üdvözletek kapcsolódnak a híres "Татьянин день"-hez.

Íme egy kis ízelítő belőlük.

Jó ünneplést!
Mirjam

2015. január 8., csütörtök

Az oroszok nem a spájzban vannak

Здравствуйте!

Na most akkor hogy is állunk az oroszokkal?
Jönnek? Mennek? Nálunk nyaralnak? Ideköltöznek?

Ez egy vitathatatlanul hullámzó kérdés, és mindenféle találgatások, híresztelések kavarognak az éterben - hála a média és a világháló információkat szélsebesen terjesztő hatásának.
Néha már nem is tudjuk, hogyan ítéljük meg ezt a kérdést. Megnézhetjük a statisztikákat, elolvashatjuk a fórumokat, hagyatkozhatunk a saját tapasztalatainkra.

Én csak arra a napi kb. 10 állásajánlatra szoktam gondolni, amiről egy állásközvetítő portáltól kapok értesítést. Most legutóbb befektetési tanácsadót, leánybanki hitelmonitoring szakértőt, külföldi üzletfejlesztő szakértőt, account menedzsert, export üzletágvezetőt, páciens koordinátort, alkalmazástechnikai mérnököt kerestek nemcsak Budapesten, hanem az ország bármely pontján.

Ez alkalommal azonban nem csak én szeretnék ehhez a témához hozzátenni valamit, hanem - legnagyobb örömömre - egy kedves oroszul tanuló olvasóm sorait olvashatjátok.

"Kedves Mirjam!

Egy decemberi blogbejegyzéséhez szeretnék hozzászólni. 
Egyik bekezdésében azt említette, hogy az orosz vendégek jelenléte egyelőre Budapestre koncentrálódik, amivel természetesen egyetértek. Azonban szeretnék önnek írni személyes tapasztalataimról, hogy hol lehet még oroszokkal és orosz nyelvet beszélőkkel találkozni Magyarországon. Tavalyi nyaralásunkat Hévizen töltöttük, ahol a vendégforgalom 80 %-át orosz turisták teszik ki és más hazai idegenforgalmi vállalkozásokkal ellentétben ott a táblákon, reklámokon, boltfeliratokon nem angolul és németül, hanem a magyar mellett csak oroszul írják ki a feliratokat. De találkoztam olyan helyekkel is, ahol csak oroszul voltak kiírva a kínált áruk nevei. Hévíz az oroszokra összpontosít, ez a boltok milyenségén is látszik, hiszen sok ékszer és ruhabolt van, ami köztudottan az oroszok vásárlói szokásának központjában áll. Hévizi boltosok, panziótulajdonosok, parkolóőrök, pincérek oroszul tanulnak, orosz nyelvtanfolyamokra íratkoznak be, hogy megkönnyítsék a kommunikációt a vendégekkel. Nagy könnyebbsége a hévizi üdülőknek, hogy több orosz várost közvetlen repülőjárat köt össze a Hévíz melletti repülőtérrel. Sok orosz család vett házat már Hévízen vagy a közeli Alsópáhokon, ki nyaralás – ki életvitelszerű itt tartózkodás céljából.

Több debreceni és főleg nyírségi vállalkozásnak van komoly üzleti kapcsolata ukrán(kárpátaljai) vállalkozásokkal, amelyek képviselőivel többnyire angol vagy orosz az érintkezési nyelv. Így van ez néhány élelmiszeripari nagyvállalattal is. Továbbmenve a Debrecentől 20 km-re levő Hajdúszoboszlón a regisztrált fürdő -és szállóvendégekből évi 10.000 fő volt ukrán származású, akik szintén angolul vagy oroszul tudtak kommunikálni. 

Az orosz nyelv iránti motivációt főként a nyelvileg-többlábonállás célja, a szláv nyelvek iránti érdeklődés és az orosz kultúra megismerése adja. Úgy gondolom továbbá, hogy aki megtanul oroszul , az könnyebben fog megtanulni például lengyelül,csehül,szlovákul mert nagyon sok közös szó van. 
Én heti 1-szer orosz tanárhoz járok, főleg az írott nyelvvel és a hangsúllyal,kiejtéssel van problémám. Egy részét a tanárommal oldom meg, másik részét az online szótárral és a «Радио России» hallgatásával. 
Sok sikert mindenkinek aki látogatja ezt az oldalt és oroszul szeretne tanulni!"

Kovács János


Ha pedig valakit a mostani helyzet érdekel, ezt a cikket ajánlom elolvasásra:

Oroszok Hévízen. Még baráti országnak számítunk

Végezetül most is mindenkit hozzászólásra buzdítanék. Akár itt, akár a facebookon, várjuk a véleményeket!

Üdvözlettel:
Mirjam

2015. január 5., hétfő

Új év, új szokások, orosz nyelvtanulás

Здравствуйте!

Régebben az újévi jókívánságokhoz mindig hozzátartozott az is, hogy „sikerekben gazdag” legyen az új esztendő. Nem is értem, a mai sikerorientált világban hogyan vált ez valahogy kevésbé fontossá. Talán azért, mert a sikerek úgy általában nem is érdekelnek bennünket. Sikeresek csak valamiben tudunk lenni, nem úgy általánosságban. A szerelemben, a munkában, a fogyókúrában, esetleg a nyelvtanulásban…

Egy kis kitérő: megfigyeltem, hogy azt, amiben valódi sikereket érünk el, kevésbé tartjuk fontosnak. Az valahogy természetesnek tűnik. Mindig olyan sikereket szeretnénk, amik szinte elérhetetlennek tűnnek.

Lássuk például a fogyókúrát! Elnézést, ez talán túlságosan női téma, de elég jól megvilágítja, mire gondolok. Az, aki egyébként is vékony, ezzel általában nem nagyon törődik, elfogadja adottságként. Bezzeg azok, akik hízásra hajlamosak…

Mit is tesznek? Elkezdenek egy (divatosnak tartott) diétát, belefognak a sportba, stb. És nincs eredménye. Ekkor jönnek a kifogások: időhiány, genetika, életkor, lassú anyagcsere… és ki tudja megszámlálni, mi mindent nem találunk még ki, hogy igazoljuk magunkat.

Aztán hirtelen jön egy elhatározás, a túlsúlyos ember elkezd teljesen másképp étkezni, és minden erőfeszítést megtesz, hogy lefogyjon. A kilók pedig elkezdenek leolvadni róla, és ez így is marad. 

Ez hogy lehet? Hogy csinálja? Egy kis türelem, mindjárt eljutunk ide is.

Mert természetesen nem diétás tanácsadást szeretnék tartani, hanem az orosz nyelv tanulásáról lesz szó.  :)

Vannak, akik szeretnének megtanulni oroszul, és bele is fognak a nyelvtanulásba. Aztán elmaradnak a sikerek, és abba is hagyják.

Na persze jönnek a kifogások: nincs időm, fáradt vagyok, nincs nyelvérzékem, elavult módszerekkel tanítanak a tanárok, rossz a könyv, kevés a pénzem… Kifogások keresésében túl jók vagyunk.

De közben látjuk, hogy vannak, akik már több idegen nyelvet is megtanultak, pedig nincs több pénzük, nekik is ugyanazok a könyvek állnak rendelkezésükre, ők is dolgoznak.

Mi a különbség? Mit csinálnak ők másképp?
A megoldás hihetetlenül egyszerű. Abban a pillanatban, amikor ráébredünk arra, amikor megértjük, hogy az orosz nyelvre szükségünk van, akkor mindent bevetünk, hogy ezt a célt elérjük. Minden erőnket, ami eddig a kifogások keresésére és a kudarcok feldolgozására ment el.

És ebben nem nagyon tud senki megállítani vagy megzavarni. Hirtelen jó lesz bármelyik módszer, és eredményes minden apróság, amit teszünk. Mert életbevágóan nagy szükségünk van arra, amit célul tűztünk ki. Legyen az a csinos alak, egy munka vagy éppen az orosz nyelv.

Álljon erre itt példaként egy részlet, amit egy kedves tanítványom leveléből idézek:

„én most éppen a mozgást jelentő igék igekötős alakjaival küzdök, de …, úgyhogy küzdök tovább : )!”

Hát erről van szó! Ugye mindenki be tud helyettesíteni legalább egy dolgot, amiért így küzd?

Miért ne lehetne mostantól eggyel több? Miért ne küzdhetnél így éppen az orosz nyelvért?

Kívánom, hogy az új évben, még most, az elején, akár ma, döbbenj rá arra, hogy az orosz (angol, német, spanyol stb.) nyelv nélkül nem tudsz élni, és láss hozzá a megvalósításhoz!

Orosz nyelvtanulásban gazdag új évet kívánok!
Mirjam